Vilma
Disciseda bovista - Nagy csészéspöfeteg
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: apró csészéspöfeteg, csészés pöfeteg, sötétedő csészés-pöfeteg
Termőtest: A csészéspöfetegek között a legnagyobb termőtestű faj.
A belső burok szabályos, barnás, bordósbarna, puha, a felülete ezüstösen ráncos, az idősebb példányok sötétebb színűek, mert lekopik az ezüstös réteg. A szájnyílás szabálytalanul nyílik.
A külső burok vékony, hamar elenyészik, nincs kifejezett csészéje, általában csak egy homokszemcsékből összeragadt rész marad belőle a termőtest alján.
Spórája 6-7 µm átmérőjű, kifejezett, egyenes hengeres szemölcsökkel, amelyek szabálytalan mintázatot mutatnak. A spóra nyele 2-3 µm hosszú, tipikusan elvékonyodó a vége. A kapillíciumszálak disciseda típusúak, vékonyabbak a spóráknál, nagyon hullámosak, ritkán dudorosak.
Előfordulás: Homoki legelőkön, réteken terem.
Étkezési érték: nem ehető.
Megjegyzés: A Disciseda fajok olyan lycoperdoid pöfetegek, amelyek nem rögzülnek az aljzathoz, nincs meddő részük, a belső burok alján egy kisebb szájnyílás található, a felső részén a külső burok egy többé-kevésbé maradó csészét képez. A termőtest az érés után átfordul. A kapillíciumszálak rövidek. Fontosabb fajok: nagy csészéspöfeteg (Disciseda bovista), kicsiny csészéspöfeteg (Disciseda candida), vastagkérgű csészéspöfeteg (Disciseda verrucosa).
A következő években várható a nemzetség revíziója.
Forrás: Finy Péter: Ismerjük meg a pöfetegféléket I. rész – Magyar Gombász 41. szám 15-19. oldal
Finy Péter: Ismerjük meg a pöfetegféléket II. rész – Magyar Gombász 42. szám 8-10. oldal
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
MycoBank
A leírást a forrás alapján Szűcs Béla szerkesztette (2018.09.13).
 Fotó: Sárközi István levelezőnk |  Fotó: Finy Péter |  Fotó: Finy Péter |