Ez a gomba ehető.
Syn.: Fűzfa pereszke
A pereszkék nemzetségében nem jellemző a gallér, legfeljebb csak gyorsan szétfoszló szálak, vagy a színek hirtelen váltása ad egy gallérszerű sávot a tönkön.
A fűzfa pereszke (és még néhány ritka pereszke) kivételnek számít, hiszen gyapjas, vastag burok fedi a fiatal gomba legfontosabb részét, a lemezeket.
Kalap: 3-6 cm átmérőjű, kezdetben tompán kúpos, amikor kiterül, a burokból jól fejlett, vastag gyapjas gallér lesz a tönkön. A kalap széle még sokáig begöngyölt marad. A kalapbőr fiatalon finoman szálas, selymes fényű, majd pikkelyes. Idősebb példányokon a szélétől befelé ezek a pikkelyek gyengén sárgulhatnak, vagy szürkésbarna árnyalatúak lesznek.
Lemezek: viszonylag ritkán állók, szürkésfehérek, később sárgulhatnak vagy szürkésbarna árnyalatúak lesznek.
Tönk: karcsú, egyenletesen vastag, előbb a gallérja, majd foltokban a felülete gyengén sárgulhat.
Hús: vékony, gyenge, fehér, lisztillatú, íze alig van.
Előfordulás: szeptembertől októberig, nedvesebb erdőkben, parkokban, fűzfák és nyírfák alatt. Ritka faj.
Étkezési érték: ehető, de inkább hagyjuk a helyén, mert védendő. (!!!)
Forrás: Dr. Rimóczi Imre - Gombaválogató 3
Ewald Gerhardt -Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
2015.11.11 Sóstói Tanösvény, Székesfehérvár Fotó: Fődi Attila levelezőnk | 2015.11.11 Sóstói Tanösvény, Székesfehérvár Fotó: Fődi Attila levelezőnk | 2015.11.11 Sóstói Tanösvény, Székesfehérvár Fotó: Fődi Attila levelezőnk |
2012.10.31 Erdőbénye Fotó: Magyar Józsefné | 2008.11.08 Ragály Fotó: Hodobay Mária | 2008.11.08 Ragály Fotó: Hodobay Mária |
2008.11.08 Ragály Fotó: Hodobay Mária | 2008.10.26 Ragály Fotó: Hodobay Mária | 2006.10.26 Ragály Fotó: Hodobay Mária |