Magyar neve nincs - Entoloma linkii (Fr.) Noordel., Nordic Journal of Botany 2(2): 161 (1982)

Ez a gomba NEM EHETŐ.

Termőtest: collybioid (fülőkeszerű), kicsi vagy közepes méretű.

Kalap: 1–3 cm, fiatalon domború, majd kiterül, közepe többé-kevésbé köldökös. Széle kezdetben begöngyölt. Nem higrofán. Felülete nemezes, mely később apró, a kalap alapszínétől jól elkülönülő, sötétebb pikkelyekre szakadozik, idősödve egyre inkább áttetszően bordássá válik a kalap 2/3 részéig. Változatos színű, fiatalon majdnem fekete, kékesfekete, később szürkés, vöröses vagy olívbarnás. Gyakran előfordul, hogy halvány szürkés-barnás színű, esetenként kékes árnyalatokkal a kalap szélénél. Létezik teljesen rózsaszínű változata is.

Lemezek: tönkhöz nőttek vagy enyhén elnyújtott foggal lefutók, élük finoman fogazott lehet. Kezdetben halványszürkék, szürkéskékek – a rózsás kalapú változatoknál tisztán rózsaszínesek –, majd piszkos rózsás árnyalatúak lesznek. Élük (a barnás kalapú példányok esetében) sötétbarnán, kékesfeketén vagy (a rózsás kalapú példányok esetén) vörösesen kihúzott.

Tönk: 2–5 cm hosszú, 2–4 mm széles, hengeres, barna, szürkésbarna, acélszürke vagy halvány sárgás-rózsás színű. Felszíne sima, fényes, de néha szálas vagy apró pikkelyekkel díszített, fehéres vagy okkeres bázismicéliummal.

Hús: illata és íze nem jellegzetes.

Mikroszkopikus jellemzők: Spórák: heterodiametrikusak (sokszögletűek), (8-)8,5-12 × 6-8 μm, spórapor: húsbarna. Bazídiumok: 22-40 × 7-12 μm, 4 spórásak. Keilocisztidiumok 40-65(-80) × 6-20 μm, hengeresek vagy a csúcsukon kiszélesedők, néha orsó alakúak.

Élőhely: megtalálható síkságokól a hegyvidékekig, tápanyagban gazdag talajú erdők nedvesebb részein, ritkábban gyepekben, egyesével vagy kisebb csoportokban. Szaprotróf, korhadó ágak és gyökerek körül, különösen tölgyek (Quercus spp.), európai bükk (Fagus sylvatica), hamvas éger (Alnus incana) és közönséges jegenyefenyő (Abies alba) környékén terem. A mediterrán térségből magyaltölgy (Quercus ilex) és molyhos tölgy (Quercus pubescens) alól, valamint monterey-fenyő (Pinus radiata) és cserjés hanga (Erica arborea) társulásokból ismert.

Elterjedés: széles körben elterjedt Északnyugat-, Közép- és Dél-Európában (beleértve a Kanári-szigeteket is).

Étkezési érték: Nem ismert. Feltehetően nem ehető.

Hasonló fajok: Sok hasonló apróbb Entoloma faj létezik. Az Entoloma caesiocinctum barnásabb árnyaltú, mélyebben bordázott, kevésbé pikkelyes kalapú; tönkje barna, fényes; főként gyepek és lápok gombája. Az Entoloma querquedula élőhelye hasonló; a kalap pikkelyezettsége sugarasabb elrendeződésű; a tönk hamar kifakul, gyorsan eltűnnek a kékes árnyalatok róla.

Forrás: Fungi Europaei, Entoloma s.l. / Flora Agaricina Neerlandica, Volume 1 (Supplement)

*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).

A fajleírást a forrás alapján Molnár Renátó készítette és Dima Bálint lektorálta (2023.02.02)

2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint	2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint	2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint
2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint	2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint	2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint
2022.10.08 Biatorbágy, tölgyerdő Gyűjtés, fotó: Molnár Renátó, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint

Vissza a fajlistához