Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Oligoporus alni
A termőtest egyéves, legfeljebb 3 (-5) cm nagyságú, oldalt álló, tönk nélküli, frissen puha, lédús; fehér vagy krémszínű, kékesszürke árnyalattal.
A kalap felülete nem zónázott, matt vagy kissé pelyhes, de nem bolyhos-szőrös.
A termőréteg fehéres, pórusai kerekdedek, 4-5 db/mm, kissé lefutók.
Húsa fehéres, nem zónázott, vékony, frissen puha, szárazon kemény.
Mikroszkopikus jellemzők: Hifarendszere monomitikus; vékony vagy kissé vastag falú, 2,6 - 4,2 µm széles csatos hifákkal. Némely kötőhifa ujjszerűen elágazik. Cisztídia hiányzik; a bazídium bunkó alakú, 10,2-15,6 µm.
A bazidiospórák kolbász alakúak (allantoid), vékony falúak, méretük 4,7-5,6 x 1,1-1,4 µm. Spórapora fehéres.
Előfordulás: szaprotróf, fán élő barnakorhasztó faj; a típusfajt égerről írták le, de az újabb adatok alapján más lombos fafajokon is előforduló, polifág fajnak tűnik.
Étkezési érték: nem ehető.
Hasonló fajok: a Postia caesia fajkomplex többi fajától morfológiailag biztonságosan nem mindig különíthető el.
Megjegyzés: a fotóinkon látható példányok hazánkban a harmadik molekulárisan azonosított találatot jelentik.
Forrás:
Postia alni Niemelä&Vampola (Basidiomycota, Polyporales) – member of the problematic Postia caesia complex – has been found for the first time in Hungary, 2001
Papp Viktor (2014): A Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum lignikol bazídiumos nagygombáinak taxonómiája és természetvédelmi helyzete, Phd doktori értekezés
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/914/1/Papp_Viktor.pdf
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A fajleírást a források alapján Szűcs Béla készítette (2021.12.10).
Rezgőnyár rönkön 2020.12.06 Köpüs-völgy, Bükk-hg. Fotó: Szűcs Béla, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint, Papp Viktor | Rezgőnyár rönkön 2020.12.06 Köpüs-völgy, Bükk-hg. Fotó: Szűcs Béla, molekuláris vizsgálat: Dima Bálint, Papp Viktor |