MIGE
2024. március 29.
Auguszta

Borostásszélű tejelőgomba - Lactarius resimus

Ehető gombaEz a gomba NEM EHETŐ.


Kalap: 6-15 cm átmérőjű, lapos, a közepén benyomott, a pereme aláhajló, később tölcséresedő, tapadós felületű, a szélén bolyhos-szőrös, nem vagy csak a pereménél ± zónázott, fehéres, krémsárgás színű.

 

Lemezek: a tönkre lefutók, sűrűn állók, krémszínűek, enyhe rózsás árnyalattal, nyomásra sárgulnak.

 

Tönk: 4-6 x 1,5-3 cm, hengeres, a lemezek alatt gyűrött felületű, a tövénél elvékonyodó, fehér színű, sárgásán foltosodó.

 

Hús: merev, pattanva törő, fehér színű, de lassan megsárguló, szaga gyengén gyümölcsszerű, tejnedve fehér, a levegővel való érintkezés során citromsárgára színeződő, csípős-kesernyés ízű.

 

Mikroszkópos jellemzők: spóra 6,8-8,5 x 5,6-6,5 µm, nyújtottan elliptikus, finoman hálózatosan bordázott.

Bazídium35-50 x 9-12 µm, hengeres vagy bunkós, 4-spórás.

Pleuromakrocisztida 40-70 x 7-9 µm, ritka, kissé hegyesedő, alakja a hengerestől az orsó alakúig változik.

Pleuropszeudocisztida nem gyakori, 3-5 µm átmérőjű, felül tompa. A lemez éle steril. Keilomakrocisztidia ritka.

A marginális sejtek 12-45 x 5-9 µm-esek, bunkósak, hengeresek, vagy palack alakúak, néha görbültek.

Pileipellisz ixokutisz jellegű, legfeljebb 350(-400) µm vastagságú, vékonyfalú, sűrűn összefonódó, esetenként összezsugorodó, 3-6 µm átmérőjű hialin hifákból áll. Sztipitipellisz ixocutisz jellegű.

 

Előfordulás: savanyú talajon terem nyírek (Betula spp.) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) alatt, ősszel. Európában főleg északi elterjedésű faj, ezért hazánkban nagyon ritka és fokozott védelemre javasolt, eltűnéssel vagy kihalással fenyegetett faj (VL1).

 

Étkezési érték: nem ehető (Funga Hungarica).

 

Megjegyzés: az MTM Növénytárában található két publikált herbáriumi anyag az 1950-60-as évekből származik az ország északkeleti, valamint középső részéről.

Valószínűleg csak nagyon ritkán hoz termőtestet, a hazai klímához viszonyítva szélsőségesen csapadékos és egyidejűleg hűvös, északias időjárás esetén.

 

Forrás:

Albert, L. Dima, B. (2007): Mikológiai Közlemények - Clusiana 46(1).

Noordeloos, M.E., Den-Bakker, H.C., Van-der-Linde, S., Verbeken, M., Nuytinck, J. (aut.) (2018): Flora Agaricina Neerlandica.Volume 7: Boletales & Russulales, p. 277-288.

Index Fungorum

Funga Hungarica

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)

 

A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.01.07).

 


2020.07.31 Újhuta
Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint
 

Vissza a fajlistához