Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Russula atropurpurea
Kalap: 5-12 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe kissé bemélyed. Sötét bíborvörös, közepe feketés, széle világosabb, vöröses, rózsás árnyalatú, gyakran okkerfoltos, ritkábban lilásvöröses, olívzöldes színű. Felülete szárazon fénylő, nedvesen tapadós, nyálkás.
Lemezek: tönkhöz nőttek, sűrűn állók, vékonyak, fehérek.
Tönk: 4-8 cm hosszú, 1-2 cm vastag, hengeres, fehéres, gyakran rozsdafoltos, felülete kissé ráncolt.
Hús: merev, pattanva törő, fehér, a tönk idősebb korban vagy nedvesen szürkül, gyümölcsillatú, enyhe vagy kissé csípős húsú, különösen fiatalon csípősek a lemezek.
Előfordulás: júliustól novemberig, lomberdőben növő, gyakori gombafaj.
Étkezési érték: nem ehető.
Megjegyzés: összetéveszthető az élénkpiros kalapú, puha húsú, mérgező hánytató galambgombával és a szintén piros, de keményhúsú, matt kalapú, kesernyés ízű, nem ehető piros galambgombával, továbbá a heringszagú, piros tönkű, megvágva színeződő húsú, ehető barnulóhúsú galambgombával. Hasonlít az ehető vöröstönkű galambgombához is.
Forrás: Albert-Locsmándi-Vasas - Ismerjük fel a gombákat!
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
2010.08.06 Zempléni hg., Újhuta Fotó: Kaposvári László | 2007.08.24 Bükk, Hór-völgy Fotó: Hodobay Mária | 2007.08.24 Bükk, Hór-völgy Fotó: Hodobay Mária |
2005.09.07 Bükk, Kisgyőr Fotó: Szűcs Béla | 2005.09.02 Bükk, Pingyom-tető Fotó: Szűcs Béla | 2005.09.02 Bükk Fotó: Szűcs Béla |