Lídia, Lívia
Elefántcsont-fenyőtinórú - Suillus placidus
Ez a gomba ehető.
Kalap: 4-12 cm széles, kezdetben félgömb alakú, később domború. A kalap színe fiatalon elefántcsont-, piszkosfehér vagy sárgás színű. Felülete nedvesen feltűnően nyálkás, szárazon fényes, kalapbőre könnyen lehúzható.
Termőréteg: a csöves rész tönkhöz nőtt vagy kissé lefut a tönkre. Színe fiatalon fehér vagy fehéressárgás, később sárgás-okkersárga vagy sárgás-olivzöld. Fiatalon tejcseppeket választ ki, amelyek száradáskor barnásvörös foltokat hagynak. A pórusok kicsik (legfeljebb 1mm), kör keresztmetszetűek, a csőfalakkal megegyező színűek.
Tönk: 6-10(15) cm magas, 1-2(3) cm széles, karcsú, hengeres, tövénél keskenyedő, gyakran ívelt, gyűrűje nincs. Fiatalon tiszta fehér, lefelé sárgul, nyálkás, később fehéressárga vagy világossárga. Vörös, vörösesbarna vagy lilásibolyás mirigycseppekkel borított, foltos; a pettyek nagyobb foltokká vagy térképpé egyesülnek, ennek következtében márványos megjelenést kölcsönöznek a tönknek. A tönkbázis alapi micéliumszövete fehéres, néha sárgás vagy barnás árnyalattal.
Hús: fehér vagy fehéressárgás, vágásra, sérülésre nem változik. Íze enyhe, illata aromás. KOH-ra lilásra színeződik.
Mikroszkópos jellemzők: a spórák ellipszoidok, orsó alakúak, simák, méretük 7,5-10,5 x 3-4 µm. Spórapor barnás, néha enyhe olív árnyalattal.
Előfordulás: nyáron és ősszel. Kizárólag tűnyalábos (Pinus nemzetség), öttűs fenyőkkel alakít ki gyökérkapcsolatot. Főleg simafenyő (P. strobus) vagy himalájai selyemfenyő (P. wallichiana) alatt találhatjuk kis csoportokban, ill. az Alpokban cirbolyafenyővel (P. cembra) él együtt. Miksik (2017) szerint „Európában nem őshonos, Amerikából behurcolt faj” – azonban ilyen irányú közlést az övén kívül csak Gerhardt és mtsai (2023) művében találtunk, függetlenül attól, hogy annak első kiadása (Gerhardt, 2008) ezt nem említette. Knudsen és Vesterholt (2012) megjegyzése szerint „az elmúlt 100 évben Dániából 5, Svédországból 1 lelete ismeretes”. Ugyancsak ellentmond a behurcolás elméletének, hogy Bonorden (1861) eredeti leírása, bár konkrét helyszínt nem közöl, a szerző többi munkájához hasonlóan, Németország területén végzett kutatásokat ismertet. Európán kívül Kelet-Észak-Amerikában is előfordul az Appalache-hegységben, simafenyővel mikorrhizában (Sturgeon, 2018), valamint az ázsiai Oroszországból is ismert (Miksik, 2017). Hazánkból először Bohus és mtsai (1951) említették, "fehér tinórú" néven. Babos (1989) 2 konkrét lelőhelyet is említ a Budai- és a Zempléni-hegységben. Magyarországon nagyon ritka faj.
Hasonló fajok: jellegzetes színei és élőhelye miatt más fajokkal nem téveszthető össze.
Étkezési érték: ehető, jóízű faj, de ritkasága miatt étkezésre ne gyűjtsük!
FORRÁS:
Assyov, B. (2026): Boletales website – Suillus placidus
Babos, M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. l.) jegyzéke. Mikol. Közlemények, Clusiana, 89/1-3: 3-234.
Bohus, G., Kalmár, Z., Ubrizsy, G. (1951): Magyarország kalaposgombái, Akadémiai Kiadó, Bp., p. 92.
Bonorden, H. F. (1861): Botanische Zeitung 19: 204. (mint Boletus placidus)
Gerhardt, E. (2008): Gombászok kézikönyve. Cser Kiadó, Budapest, p. 492.
Gerhardt, E., Locsmándi Cs., Vasas G. (2023): Gombászok kézikönyve. Bőv., átdolg. kiad. Cser Kiadó, Budapest, p. 492.
Knoop, M. (1999): Gombák. Magyar Könyvklub, p. 138
Knudsen, H., Vesterholt, J. (2012) (eds.): Funga Nordica: Agaricoid, boletoid, clavarioid, cyphelloid and gastroid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 204.
Læssøe, T., Petersen, J. H. (2019): Fungi of Temperate Europe vol. 1. Princeton University Press, Princeton and Oxford, p. 265.
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzéke (2017.04.26)
Miksik, M. (2017): Hrybovité houby Evropy, szerzői kiadás, p.107.
Sturgeon, W. E. (2018): Appalachian Mushrooms: A Field Guide. Ohio University Press, Athens [Ohio, US]. p. 292.
A leírást a források felhasználásával Bálint Miklós és ifj. Kaposvári László készítették (2026. 01. 12.)
A fajlistában rögzítette: ifj. Kaposvári László (2026. 01. 12.).
A honlapon levő valamennyi tartalom (különös tekintettel fotókra, fajleírásokra és cikkekre) közvetlenül a honlapról történő bármilyen célú tovább hasznosítását (másolás, más felületen való megjelenítés, mesterséges intelligenciával kapcsolatos használat, stb.) megtiltjuk!
Ilyen igény esetén csak a szerzői joggal rendelkező tulajdonosok az illetékesek!
 Fotó: Vajda László |  Fotó: Vajda László |  Fotó: Vajda László |