Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn: Polyporus zelleri, Polyporus osseus, Oligoporus obductus
Termőtest: több legyező vagy kanál alakú kalap nő egy közös tönkszerű részből. A kalapok 4-10 cm átmérőjűek, nagyjából domborúak, a szélük mélyen csipkézetté, bevágottá válhat, felszínük sima, bőrszerű, fehéres, szürke vagy szürkésbarna.
Termőréteg: tönkre lefutó, a pórusok fehéres, halványsárga színűek, szűkek, 2-5 pórus milliméterenként, lekerekítettek, szögletesek, mélységük 2-3 mm.
Tönk: 2-5 cm hosszú, 1,5-2 cm vastag, elvékonyodó, sima; színe fehértől szürkésig, esetleg barnás árnyalatig változhat.
Hús: fehér, fiatalon rugalmas, puha, törhető, viszonylag vastag, megszáradva nagyon kemény (csontkemény) lesz, szinte lehetetlen eltörni vagy vágni, megszáradva színe nem változik.
Enyhe illatú, íze keserű.
Mikroszkópos jellemzők: spóra 3-5 x 1-2 µm, cilindrikus, kis apikális véggel, vékony falú, sima, hialin, KOH-ban nem amiloid. Bazidium: 25-30 x 3-5 µm, bunkó alakú, 4 sterigmával. Cisztidiumok nincsenek, széták nincsenek. Monomitikus hifa rendszer jellemzi. Himenális tráma hifái 2-4 µm szélesek, vékony falúak, simák, hialin KOH-ban, szorosan egymáshoz kapcsolódva. Kontextuális hifák 5-10 µm szélesek, falai 2-5 µm átmérőjűek, simák, hialinok KOH-ban, nagy hurok jellegű kapcsolódással, részben zselatinosak és nehezen izolálhatók.
Előfordulás: júniustól szeptemberig, fenyőfélék holt faanyagán, egyes adatok szerint ritkán keményfák faanyagán is, főként hegyvidéki területeken. Barnakorhadást okoz. Észak-Amerikában gyakoribb, Közép-Európából pár adata ismert.
Megjegyzés: Hazánkban eddig egyetlen publikált adata volt Igmándy Zoltán által, a Sopron környéki vörösfenyvesből 1956-ból. A fajt Kalchbrenner Károly is leírta Polyporus osseus néven 1865-ben, egy Tátrában gyűjtött minta alapján (Papp Viktor közlése).
A 2023. október 14-én, majd 2025. július 19-én ugyanazon lelőhelyen, 600 m tszf. magasságban Dr. Kovács Enikő által talált és fotózott termőtestek lábon álló, élő vörösfenyők tövében, kivágott vörösfenyő tuskók közelében, illetve a vörösfenyők kiálló gyökerén nőttek.
Étkezési érték: nem ehető. Ritkasága miatt hagyjuk termőhelyén.
Forrás: mushroomexpert.com
http://epg.science.cmu.ac.th/ejournal/ (mikroszkópos leírás)
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
A fajleírást a források alapján Dr. Kovács Enikő készítette (2025.07.26).
Rögzítette: Szűcs Béla (2025.07.27)
A honlapon levő valamennyi tartalom (különös tekintettel fotókra, fajleírásokra és cikkekre) közvetlenül a honlapról történő bármilyen célú tovább hasznosítását (másolás, más felületen való megjelenítés, mesterséges intelligenciával kapcsolatos használat, stb.) megtiltjuk!
Ilyen igény esetén csak a szerzői joggal rendelkező tulajdonosok az illetékesek!
2023.10.14 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő, határozás: Papp Viktor | 2023.10.14 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő, határozás: Papp Viktor | 2023.10.14 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő, határozás: Papp Viktor |
2025.07.19 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő, határozás: Papp Viktor | 2025.07.19 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő | 2025.07.19 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő |
2025.07.19 Börzsöny Gyűjtő, fotó: Kovács Enikő |