Dénes
Kőrisrontó nyelescsészegomba* - Hymenoscyphus fraxineus
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Hymenoscyphus pseudoalbidus
Termőtest: az apotécium1-5 (8) mm, az élő nedves állapotú fehér, vagy krémszínű apotécium közepesen homorú, vagy lapos, később domború, szegélye jól kivehetően sima; tönkje 1-2 mm hosszú, 0,15-0,4 mm széles az alapnál, idős korban sötétbarnává válik.
Mikroszkópos jellemzők: spóra elliptikus-orsós, hengeres, egyenes vagy enyhén ívelt, hialin, 15-21 × 3-4 μm, 2-3 nagy és sok apró olajcseppel mindkét spórafélben; tömlő hengeres, hialin, 8 spórás, biszeriátus, csúcsa amiloid, 85-105 × 7-9 μm, alapja horgos; parafízis hengeres, hialin, szeptált, elágazás mentes, 2-2,5 μm széles, csúcsa 3 μm-re kiszélesedő, a tömlőt kissé meghaladó.
Előfordulás: kőris (Fraxinus) levélnyelén, levélerén májustól szeptemberig. Levélhullás után a gomba egy nagyon vékony fekete színű sztromatikus réteget, ún. pszeudoszklerotikus lemezt képez a levélnyél, és a levélér felszínén, amely a tél során láthatóvá válik, és a gomba védőrétegeként funkcionál.
Étkezési érték: nincs, vélhetően nem ehető.
Hasonló fajok: a Hymenoscyphus albidus, melynek aszkusza horog nélküli, pszeudoszkleróciuma kicsi, szigetszerű, amelyből szigetszerűen fejlődik ki a kisebb, 1-2,5 mm méretű apotécium, valamint kisebb aszkospórái vannak és később, júniustól szeptemberig fejleszt apotéciumot.
Megjegyzés: kőris hajtáspusztulását okozó gombafaj. A fertőzés a kőris levélfelületén megy végbe, innen hatol be a kórokozó a hajtásba és okozza a nekrótikus tüneteket a kérgen, majd a hajtás elhalását váltja ki. Mások szerint a levélfertőzéseknek csak relatív kis része vezet a hajtás megfertőződéséhez, mivel sok esetben a levelek előbb lehullnak, mire a kórokozó eléri a háncs, vagy a geszt szöveteit.
Hosoya és mtsai (1993) a H. fraxineus apotéciumát Lambertella albidaként azonosították Fraxinus mandshurica var. japonica levelein. Anamorf alakja a Chalara fraxinea.
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
Forrás:
Nagy, László (2017): A kőrisek új betegsége, a Hymenoscyphus fraxineus által okozott hajtáspusztulás terjedésének, növekedésének, patogenitásának vizsgálata. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Han J.G., Shrestha B., Hosoya T., Lee K.H., Sung G.H. Shin H.D. (2014): First Report of the Ash Dieback Pathogen Hymenoscyphus fraxineus in Korea, Mycobiology 42(4):391-6.
Baral H.O.,Bemmann M. (2014): Hymenoscyphus fraxineus vs. Hymenoscyphus albidus – A comparative light microscopic study on the causal agent of European ash dieback and related foliicolous, stroma-forming species, Mycology 5(4):228-290.
Index Fungorum
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.04.08).
 Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |  Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |  Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |
 Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |  Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |  Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |
 Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Molnár Edit |  Fotó, határozás: Molnár Edit |