Ez a gomba ehető.
Syn.: Cortinarius sebaceus, selymeskalapú pókhálósgomba
Kalap: 5-10 cm széles, bézsbarnás, okker, néha vízfoltos, széle fiatalon fehéren selymes.
Lemezek: szürkésfehérek, sűrűn állók.
Tönk: fehéres, hengeres vagy bunkós, a gallérzóna alatt selymesen szálas, gyapjas, gyakran barnán vagy ibolyásan foltosodik, alja fél órával a leszedés után élénk rózsaszínű lesz.
Hús: fehéres; szaga penészes, földes, kellemetlen láb-, tej vagy élesztő szagú; íze enyhe.
Mikroszkópos jellemzők: spóra keskeny mandula formájú, sima vagy finoman pontozott, halványbarnás, 7-8,5 (-10) × 3,5–4,5 µm.
Előfordulás: szeptembertől októberig, főleg fenyő-, ritkábban lomberdőben, bükk (Fagus) alatt, hegyvidéken nő, gyakran csoportosan; Magyarországon ritka, veszélyeztetett (VL3) faj.
Étkezési érték: ehető, de ritka, ha megtalálnánk, hagyjuk termőhelyén! (!!!)
Hasonló faj: a gyapjastönkű pókhálósgomba (C. claricolor) kalapja rozsdás-narancsos, a termőtest fehéres, dús vélummaradványok borítják, a Kárpátokban főleg lucosokban, de kéttűs fenyő alatt is gyakori.
Forrás:
Gerhardt E., Vasas G., Locsmándi Cs. (2017): Gombászok kézikönyve, Cser Kiadó
Dima, B. (2019): A taxonómiában használt morfológiai bélyegek értékelése molekuláris filogenetikai eredmények segítségével a pókhálósgombák nemzetségénél. ELTE TTK, Biológia Doktori Iskola
Knudsen, H.; Vesterholt, J. (eds.) (2012): Funga Nordica. Agaricoid, boletoid, clavarioid, cyphelloid and gastroid genera. Nordsvamp, Copenhagen, p. 821.
https://www.123pilzsuche.de/daten/details/Weissgestiefeltschleimkopf.htm
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
Index Fungorum
Funga Hungarica
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2022.02.04).
2020.10.03 Nagyhuta Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint | 2020.10.03 Nagyhuta Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint |