Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Humaria hemisphaerioides
Termőtest: a csésze 5-15 mm széles, kezdetben félgömb, majd sokáig csésze alakú, végül kilapul, tönkje nincs. A csésze külső része világosbarna, rajta rövid, merev, világosbarna szőrök találhatók (kb. 200 μm hosszúak, de nem hosszabbak 400 μm-nél). A marginális szőrök felállók, sötétebbek.
A termőréteg világosszürke, szürkésfehér, néha kékes árnyalattal
Mikroszkópos jellemzők: a spórák finoman díszítettek, keskeny elliptikusak, hialinok, szélükön 2 olajcseppet tartalmaznak, méretük 13-16 × 7-8 μm. Az aszkuszok 8 spórásak, inamiloidok, méretük 175-200 x 7-8 μm. A parafízisek vékonyak, csúcsuk kissé megvastagszik, kiszélesedik (6 μm), alsó részük villásan elágazó, szeptált. A szőrök 200-400 x 6-17 μm hosszúak, barnák, vastag falúak (1-2 μm), szeptáltak, egy pontba keskenyedők.
Előfordulás: lombhullató és fenyőerdőkben, égésnyomokon (20-50 héttel az égést követően), égett faanyagon vagy az égett talajon moha (Funaria sp.) között, egyesével és csoportosan is,márciustól októberig.
Étkezési érték: étkezésre alkalmatlan.
Hasonló fajok: Geopora fajok, melyek spórai nagyobbak, szőrei kevésbé hegyesek és általában rugalmasabbak. Trichophaea abudans hasonló élőhelyen fordul elő, de a termőtestei kisebbek (2-5 mm). Humaria hemisphaerica termőtestei nagyobbak, Trichophaea woolhopeia spórái sokkal nagyobbak (20-22,5 x 16-18 μm).
Forrás:
Laessoe, T., Petersen, J. (2019): Fungi of Temperate Europe, vol. 2., Princeton University Press, Princeton and Oxford. 1306
Beug, M. W., A. E. Bessette, A. R. Bessette (2014): Ascomycete fungi of North America: a mushroom reference guide. Austin: University of Texas Press. 488 pp.
Index Fungorum
Megjegyzés:
A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2021.04.12).
2020.07.31 Újhuta Fotó: Molnár Rudolf, határozás: Dima Bálint |