Ez a gomba NEM EHETŐ.
Termőtest: 1-2 cm átmérőjű és magasságú, majdnem ülő, rövid nyéllel rendelkezik, kupola formájú, kívül fekete színű. A bázisát hosszú, sötét szőrök borítják. A csésze pereme hasított, különösen az idősebb példányok esetén.
A himénium feketésbarna színű, többé-kevésbé sima, majd ráncossá, redőzötté válik.
Húsa szürkés színű, szaga nem jellegzetes.
Előfordulás: tőzegmohalápokban, közvetlenül tőzegmohán (Sphagnum sp.), májustól júniusig. Nagyon ritka.
Mikroszkópos jellemzők: a spórák hialinok, sima falúak, gömbölyűek, 10-11 μm átmérőjűek. A tömlők 8-spórásak, inamiloidok. A parafízisek fonalasak, szeptáltak, végük nem vagy alig ér túl az aszkuszok végénél, sárgásbarna pigmentszemcsékkel színezettek, csúcsuk kissé kiszélesedik, egyenes vagy 45°-ban visszahajlik.
Étkezési érték: nem ehető.
Hasonló fajok: az ülő gyászoscsészegomba (P. nigrella), amely nem tőzegmohán jelenik meg és nagyobbak a termőtestei. A nyeles gyászoscsészegomba (P. vogesiaca) termőteste tönkös, jegenyefenyő korhadt faanyagán nő, kívül barnás, szélén 1-2 mm-es sörtékkel, hegyvidéken fordul elő, hazánkban nem található.
Megjegyzés:
Egészen a közelmúltig tévesen P. sphagnophila néven emlegették.
Forrás: Thomas Læssøe, Jens H. Petersen: Fungi of Temperate Europe
http://www.centrodeestudiosmicologicosasturianos.org/?p=10700
A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
A fajleírást a források alapján Molnár Edit készítette (2021.02.02).
2018.06.02 Erdély Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk | 2018.06.02 Erdély Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk | 2018.06.02 Erdély Fotó: Molnár Rudolf levelezőnk |