Brigitta
Kecses őzlábgomba - Leucoagaricus nympharum
Ez a gomba NEM EHETŐ.
Syn.: Macrolepiota puellaris, gyenge nagyőzlábgomba
Kalap: 4-9 (12) cm; világosbarna, fiatalon tompán kúpos, kissé tojásdad, kiterülve domború. Sávokat alkotó, felpenderedő pikkelyek borítják, melyek között a bőre fehéres alapon pelyhes, szálas. Csúcsa szürkésbarna, sima. Szélét a részleges burok szálas foszlányai fedik.
Lemezek: sűrűk, szabadon állók, fehéresek, nyomásra barnásan, sárgásan foltosodhatnak.
Tönk: hengeres, karcsú, rostos, csöves, bázisa gumós. Felszíne sima vagy fehéren szálas, pelyhes, nyomásra pirul. Gallérja gyapjas, eltolható, pereme rojtos, csipkés, szakadozott, idős példányokról letöredezhet.
Hús: puha, fehér, nyomásra nem vörösödik, legfeljebb öregen szürkés kissé; enyhén retekszagú, íze jó.
Spóra: ellipszoid, dextrinoid, 8-10 x 4-5 μm. Spórapora fehér.
Előfordulás: nyártól késő őszig; hegyvidéki cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek, bükkösök szélén, tisztásain, de lucfenyő és erdeifenyő körül is, egyenként, legfeljebb néhányadmagával terem. Talajlakó szaprotróf, nagyon ritka (VL2).
Étkezési érték: nem ehető (Funga Hungarica).
Hasonló fajok: nagy őzlábgomba, kisebb termetű őzlábgomba fajok.
Forrás: Dr. Rimóczi Imre – Gombaválogató 4
http://www.mykoweb.cz/houba/leucoagaricus-nympharum
https://www.123pilze.de/DreamHC/Download/Jungfernschirmling.htm
Funga Hungarica
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék (2017.04.26)
A leírást a források alapján Szűcs Béla készítette (2018.08.22).
 Fotó: Bíbok Tamás levelezőnk |