Ez a gomba NEM EHETŐ.
Kalap: 1,5–4 cm átmérőjű, félgömb alakúból kiterülő, nedvesen nyálkás-ragadós felületű, ibolyásszürke, halványlilás színű, gyakran ezüstös árnyalattal, idősen okkeresre színeződő.
Lemezek: sűrűn állók, a tönkhöz foggal illeszkedők, fiatalon lilák, nyomásra sötétlilára színeződnek, érett állapotban rozsdabarnásak.
Tönk: 2,5–6 × 0,3–0,6 cm, hengeres, vékony, a tövénél kissé bunkós. Színe, főleg a csúcsán, lilás, a pókhálós részleges burok alatt hamar okkeresre, szürkésre kifakuló.
Hús: halványibolyás, a kéregben élénkebb, a vágásfelületen lilásodó. Íze enyhe, szaga jellegzetesen mézre emlékeztető.
Spórák: (95/4); (9,5–)10 - 11,5(–12) × 5,5 - 7 µm; ellipszoid vagy kissé mandula alakúak, finoman szemcsés felületűek.
Előfordulás: lombos fák (Betula, Carpinus, Populus, Quercus, Tilia) alatt, savanyú vagy szubacidofil talajokon, ősszel (október) termő ritka faj. Általában egyesével vagy ritkán többedmagával terem. Európában széles körben elterjedt, de mindenütt szórványos előfordulású.
Megjegyzések: A lilásodó húsú Cortinarius purpurascens alakkörbe tartozó fajoktól (C. purpuracens C. porphyropus , C. subpurpurascens = C. purpurascens var. largusoides ) vékonyabb tönkje, valamint nagyobb spórái különítik el. Alnemzetségének az egyik legkisebb termetű faja. Annak ellenére, hogy számos lombos fával képezhet mikorrhizát és hazánkban több egymástól távol lévő termőhelye is ismert, előfordulása nagyon ritka.
*A faj neve nem szerepel a Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzékében (2017.04.26).
Forrás: Mikológiai Közlemények, Clusiana 47(2): 129–148. (2008)
A leírást a forrás alapján Szilvásy Edit jegyezte (2017.10.11).
2017.10.04 Kelemér Fotó: Szilvásy Edit, határozás: Dima Bálint | 2017.10.04 Kelemér Fotó: Szilvásy Edit, határozás: Dima Bálint |