ALAPSZABÁLY

Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVL törvény rendelkezéseinek megfelelõen, a PTK 61 - 64 § alapján jogi személyként mûködõ Miskolci Gombász Egyesület közhasznú egyesületként való mûködésének érdekében új Alapszabályt hoz létre az alábbiak szerint:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

• Az egyesület neve: MISKOLCI GOMBÁSZ EGYESÜLET /Rövidítése: MIGE/
• Alapítás éve: 1990.
• Székhelye: Herman Ottó Múzeum - Miskolc, Papszer 1.
• Bélyegzõje: Kör alakban „MISKOLCI GOMBÁSZ EGYESÜLET 1989" felirat, középen egy stilizált gombaábra.

Az egyesület jogállása:

• Az egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, demokratikus és önkormányzati elven mûködõ, önkéntesen létrehozott, közhasznú társadalmi szervezet.
• Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt és nem fogad el.
• Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
• Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
• Az egyesület szervezete és felépítése megfelel a Közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVL. Törvény rendelkezéseinek.

2. AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE, CÉLJAI

Az Egyesület a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi és támogatja:

• tudományos tevékenység, kutatás,
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• természetvédelem, állatvédelem,
• környezetvédelem.

 

Mindezek érdekében az egyesület konkrét céljai és tevékenysége:

1. A gombamérgezések megelõzésének elõsegítése és a kulturált, a természetvédelmi és egészségvédelmi céloknak megfelelõ gombagyûjtési módszerek terjesztése. Ennek érdekében az egyesület elõadásokat, élõgomba bemutatókat és kiállításokat, fotókiállításokat, terepgyakorlatokat szervez és végez, tanfolyamokat szervez, röplapokat és kiadványokat szerkeszt és terjeszt. Internetes weblapot mûködtet, melynek segítségével bemutatja az egyesület életét és ismeretterjesztéshez is felhasználja. Az egyesület tevékenysége során kiemelten kezeli a fiatal korosztályok, iskolások, óvodások bevonását az ismeretterjesztésbe.
2. Az egyesület rendezvényein, terepgyakorlatokon felhívja a figyelmet a környezet és a gombák kölcsönös függõségére, a környezetvédelem fontosságára és lehetõségeire.
3. Az egyesület a vadon élõ gombafajok felkutatása, meghatározása, dokumentálása és nyilvántartása útján tudományos tevékenységet végez.
4. Az egyesület a törvényileg védett és a veszélyeztetett gombafajok megóvása érdekében rendszeres ismeretterjesztõ tevékenységet végez.
5. Az egyesület a gombatermesztés elõsegítése érdekében elõadásokat, termesztési bemutatókat tart.
6. Az egyesület a tagságának az egyesületi foglalkozásokon és a terepgyakorlatokon szakképzett saját és esetenként meghívott elõadók közremûködésével továbbképzési lehetõséget nyújt.
7. Ismeretterjesztés egyes gombák egészségvédõ és gyógyító hatásáról.
8. Az egyesület tevékenységét éves munkaterv alapján szervezi.

3. EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

Az egyesület tagjai lehetnek:

Rendes tagok
Pártoló tagok
Tiszteletbeli tagok

3.1. Tagsági viszony keletkezése

Tagsági viszony rendes és pártoló tagok esetében felvétellel, tiszteletbeli tagok esetén választással keletkezik.

Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan önálló természetes és jogi személy, aki a belépési nyilatkozat aláírásával az egyesület alapszabályának és szerveinek rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek elfogadja, vállalja az egyesület tevékenységében való közremûködést, és az egyesület közgyûlése által meghatározott mértékû tagdíj rendszeres befizetését.

Az egyesület pártoló tagja lehet az az önálló természetes vagy jogi személy, aki a belépési nyilatkozatában kinyilvánított módon az egyesület célkitûzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.

Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az, aki huzamosabb idõn keresztül végzett kimagasló tevékenységével vagy más módon jelentõsen hozzájárult az egyesület munkájához és a tagság elismerését kivívta.

A rendes és pártoló tagok felvétele a Vezetõség hatáskörébe tartozik. A Vezetõség indokolt esetben, az indok megjelölésével megtagadhatja a felvételt. Ez ellen jogorvoslati kérelmet lehet a közgyûlés elé terjeszteni. Tiszteletbeli tagok választása a közgyûlés hatáskörébe tartozik.

3.2. Tagsági viszony megszûnése

Az egyesületi tagság megszûnik:

• a tag kilépésével
• a tagok sorából való törléssel
• kizárással
• a tag halálával
• az egyesület megszûnésével.

A tag tagsági viszonyát a Vezetõséghez intézett írásbeli nyilatkozatával indoklási kötelezettség nélkül, bármikor megszüntetheti. Szóbeli nyilatkozat esetén a kilépésrõl a Vezetõség illetékes tagja feljegyzést készít, és errõl a tagot írásban értesíti.

A Vezetõség törli a tagok sorából azt a tagot, aki tagdíjának megfizetésével 3 hónapos késedelemben van, és írásbeli felszólítás ellenére 30 napon belül sem fizeti be. A tag írásban kérheti, hogy rendes tagból pártoló taggá minõsítsék át. A törlésrõl, vagy átminõsítésrõl a tagot írásban értesíteni kell.

A tag kizárásáról a közgyûlés dönt. A tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a közgyûlés megítélése szerint az egyesületben való maradása, tevékenysége, mulasztása, vagy egyéb magatartása miatt nagymértékben veszélyezteti az egyesület céljainak elérését.

4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A rendes tag jogai :

Részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein, az alapszabály célkitûzéseinek megvalósításában, s ezek érdekében megfelelõ tájékoztatásra jogosult.

Az egyesület szerveinél észrevételezési, véleményezési joga van. Ha álláspontjával kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére.

Az egyesület szerveihez az egyesület tevékenységi körén belül kérdéseket intézhet és azokra válaszokat kell kapnia.

Kifogást emelhet az egyesület bármely döntése, határozata, intézkedése ellen a Vezetõségnél, a Közgyûlésen és végül a Bíróságon.

A közgyûlésen tanácskozási és szavazati joga van. Szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az egyesület bármely tisztségére megválasztható, amennyiben jogerõs bírósági döntés a közügyek gyakorlásától el nem tiltotta.

Személyi adataiban egyesületi tagságát és abban viselt tisztségét feltüntetheti.

 

A rendes tag kötelességei:

Be kell tartania az Alapszabályban foglaltakat és az egyesület szervei által hozott határozatokat. Kifogás esetén törekednie kell az egyesületen belüli megoldás elérésére, mielõtt külsõ jogorvoslati lehetõségével élne.

Köteles a közgyûlés által megállapított mértékû tagdíjat a közgyûlés által meghatározott idõpontig megfizetni.

Az egyesület vagyonának megóvása és gyarapítása, valamint az egyesület jó hírének megóvása.

 

A pártoló tag jogai:

Részt vehet az egyesület rendezvényein, és a közgyûlésen. A közgyûlésen tanácskozási joga van.
Kezdeményezheti az alapszabályba, illetve jogszabályba ütközõ határozat megsemmisítését.
Adataiban pártoló tagságát feltüntetheti.

 

A pártoló tag kötelességei:

Az egyesület felé vállalt támogatás teljesítése, az egyesület sikeres mûködésének elõsegítése.
Az egyesület vagyonának megóvása és gyarapítása, valamint az egyesület jó hírének megóvása.

5. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELÕI

Közgyûlés
Vezetõség
Ellenõrzõ Bizottság

 

A vezetõség tisztségviselõi:

Elnök
Társelnök
Ügyvezetõ titkár
Gazdasági titkár
Szervezõ titkárok
Ügyviteli titkár

A vezetõség elnöke és tagja lehet bármely egyesületi rendes tag, aki nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva.

Az egyesületi feladatokat a tisztségviselõk díjazás nélkül látják el.

A közgyûlés a vezetõség tisztségviselõit 3 évre választja. A tisztségviselõk más szervezetekben viselt tisztségeiket megválasztásuk elõtt kötelesek az egyesület tudomására hozni.

A tisztségviselõ megbízatása megszûnik:
A megbízatás idõtartamának lejártával.
A megbízatásról való lemondással.
A tisztségviselõ visszahívásával.
A rendes tagsági jogviszony megszûnésével.

6. A KÖZGYÛLÉS

Az egyesület legfõbb szerve a közgyûlés. A közgyûlés a tagok összessége, melyre a rendes-, a pártoló-, és a tiszteletbeli tagokat is meg kell hívni. A vezetõség szükség esetén, tanácskozási joggal külsõ személyeket is meghívhat.

Évente egyszer rendes közgyûlést kell tartani. Az egyesület vezetõségének határozatára vagy a tagok egyharmadának ok és cél megjelölésével a vezetõséghez benyújtott írásbeli kérésére bármikor, a benyújtást követõ 30 napon belül - rendkívüli közgyûlést kell tartani.

A közgyûlés összehívását az elnök rendeli el. A közgyûlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a közgyûlés napja között legalább 10 nap idõnek kell lennie.

A közgyûlés a rendes tagok több mint felének (50% + 1 fõ) jelenléte esetében határozatképes. A közgyûlés határozatát egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyûlés a tisztségviselõket titkos szavazással választja meg.

Kizárólag a közgyûlés hatáskörébe tartozik:

• Az alapszabály megalkotása, módosítása.
• A tisztségviselõk megválasztása. Az Ellenõrzõ Bizottság tagjainak megválasztása.
• A vezetõség beszámolójának megtárgyalása, elfogadása.
• A számviteli beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.
• Döntés tag kizárásáról, illetve kizárt tag újrafelvételérõl, tiszteletbeli tagok megválasztása.
• Az éves tagdíj mértékének, fizetési módjának és határidejének meghatározása.
• A vezetõség határozataival szembeni jogorvoslati kérelmek elbírálása.
• Törvénysértõ, vagy alapszabályba ütközõ vezetõségi határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása.
• Az egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervvel való egyesülés elhatározása.
• Az egyesület megszûnésekor a vagyon sorsáról való döntés.
• Mindazok a kérdések, melyeket idõközben jogszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.
• Azok a kérdések, amelyeket a közgyûlés saját hatáskörébe von.

Ha a közgyûlés az eredetileg meghirdetett kezdési idõpontjától számított 30 percen belül nem válik határozatképessé, a közgyûlés ismételten összehívott közgyûlésként az eredeti napirendi pontokkal a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképessé válik, amennyiben ezt a közgyûlés eredeti meghívója tartalmazza.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a.) kötelezettség, vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

A b.) pont esetében nem minõsül elõnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, melynek kötelezõ melléklete a jelenléti ív. A jegyzõkönyvet a közgyûlés által megválasztott jegyzõkönyvvezetõ és két hitelesítõ írja alá.

A közgyûlés a tagokra kötelezõ hatályú döntéseit határozatba foglalja. Az egyesület ügyvezetõ titkára a Határozatok Könyvébe bejegyzi a határozatot. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a közgyûlés idõpontját, a hozott határozatok tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számát.

Az egyesület mûködésével kapcsolatban keletkezett iratokba, éves beszámolókba, közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, az elnökkel való elõzetes egyeztetés után, arról saját költségén másolatot készíttethet.

A vezetõség az egyesület szervezetének mûködésérõl szóló rendelkezéseket, szolgáltatásainak igénybevételének módjára vonatkozó szabályokat, valamint beszámolóit akként hozza nyilvánosságra, hogy az egyesület honlapján tesz közzé tájékoztatást.

7. AZ EGYESÜLET VEZETÕSÉGE

Két közgyûlés között az egyesület vezetõsége irányítja az egyesület tevékenységét. A közgyûlés az 5. pont szerinti összetételû vezetõséget 3 évre választja.

A vezetõség beszámolási kötelezettség mellett jogosult az egyesületet terhelõ kötelezettségek (szerzõdések) és illetõ jogok vállalásáról dönteni.

A vezetõség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést, melyet az elnök hív össze, a napirend elõzetes közlésével. A vezetõségi ülést bármely tisztségviselõ kezdeményezésére is össze kell hívni. A vezetõségi ülés minimum 5 tag jelenléte esetén határozatképes. A vezetõség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a társelnök, vagy megbízással az ügyvezetõ titkár vezeti le. A vezetõség határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre jogszabály minõsített (2/3-os) többséget ír elõ.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a.) kötelezettség, vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

A b.) pont esetében nem minõsül elõnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

 

A vezetõség:

• A közgyûlések közötti idõszakban irányítja az egyesület munkáját.
• Elkészíti és elõterjeszti az egyesület éves munkatervét. Elfogadása után irányítja a munkatervben foglalt tevékenységet.
• Kezeli az egyesület vagyonát.
• Intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszûnésével kapcsolatos ügyeket. Gondoskodik a tagok nyilvántartásának vezetésérõl.
• Javaslatot készít közgyûlés összehívására és annak napirendjére.
• Évente beszámolót készít az egyesület tevékenységérõl, gazdálkodásáról, közhasznúsági tevékenységérõl.
• Az egyesület anyagi forrásainak bõvítésére pályázatokat készít és ad be és gondoskodik a pályázatokban foglaltak megvalósulásának menedzselésérõl.
• Végrehajtja mindazon feladatokat, amelyekkel a közgyûlés megbízza. Dönt mindazon kérdésekben, melyek az egyesület folyamatos mûködését biztosítják, és nem tartoznak a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe.

A vezetõség minden lényeges döntését jegyzõkönyvben rögzíti, melyet a vezetõség minden jelenlevõ tagja aláír.

A vezetõség a tagokra kötelezõ hatályú döntéseit határozatba foglalja. Az egyesület ügyvezetõ titkára a Határozatok Könyvébe bejegyzi a határozatot. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a vezetõségi ülés idõpontját, a hozott határozatok tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számát.

 

Az elnök:

• Az elnök a vezetõség legfõbb tisztségviselõje, egyszemélyi vezetõje. Tevékenységét a társelnökkel megosztva végzi, a felelõsség átruházása nélkül.
• Hatóságok és bíróságok elõtt, harmadik személlyel szemben képviseli az egyesületet.
• Végzi a vezetõség hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának irányítását.
• Irányítja az éves munkaterv elkészítését és felügyeli végrehajtását.
• Felügyeli az egyesület internetes weblapját, irányítja a mûködési feltételek biztosítását.
• A társelnökkel vagy a gazdasági titkárral együttesen rendelkezik az egyesület bankszámlája felett. Utalványozási joga van.
• A vezetõséggel együtt felelõs az egyesület gazdálkodásáért.
• A vezetõséggel történt egyeztetés alapján az egyesület nevében szerzõdéseket, megállapodásokat köt.
• Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, az alapszabály, a közgyûlés, illetve a vezetõség a hatáskörébe utal.
• Összehívja a közgyûlést.
• Az elnök és társelnök idõ- és munkamegosztását egymás közötti megállapodás képezi.

 

A társelnök:

• A társelnök az elnök távollétében vagy megegyezés alapján képviseli az egyesületet és ellátja az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat.
• Az elnök munkáját a kialakított munkamegosztás szerint, de különösen a gazdálkodási, szervezési, a testületek mûködésével és a közhasznúsági feladatokkal kapcsolatos kérdésekben segíti.
• Az elnökkel vagy a gazdasági titkárral együttesen rendelkezik az egyesület bankszámlája felett. Az elnök akadályoztatása esetén, tájékoztatási kötelezettség mellett, utalványozási joga van.

 

Az ügyvezetõ titkár:

• A vezetõ szervek és az elnök munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti.
• Elõsegíti az éves munkatervben foglaltak lebonyolítását.
• Nyilvántartja a testületek döntéseit, vezeti a Határozatok Könyvét.
• Megszervezi a vezetõségi ülések jegyzõkönyveinek vezetését.
• Menedzseli a pályázatok benyújtását, megvalósítását és elszámolását.
• Gondoskodik az egyesület mûködésével kapcsolatban keletkezett iratok nyilvántartásáról és elérhetõségérõl.
• Biztosítja és nyilvántartja a nyilvánosság alapján történõ iratbetekintést és másolatkészítést.

 

A gazdasági titkár:

• Végzi a pénztár kezelését, biztosítja annak naprakész állapotát.
• Kifizetéseket eszközöl, intézi a tagdíj befizetéseket.
• Tartja a kapcsolatot a könyvelõvel és a pénzintézetekkel.
• Gondoskodik róla, hogy az egyesület gazdasági tevékenysége a mindenkori törvényeknek megfelelõen történjen.
• Az elnökkel vagy a társelnökkel együttesen rendelkezik az egyesület bankszámlája felett.

 

A szervezõ titkár:

• Közremûködik az egyesület éves munkatervének összeállításában és lebonyolításában.
• Koordinálja az élõgomba kiállítások megszervezését.
• Felügyeli a kiállításokon, foglalkozásokon, túrákon meghatározott gombák fajlistába foglalását, a fajlisták kezelését.

 

A szervezõ titkár (weblap szerkesztõ):

• Elvégzi az egyesület számítógépes weblapjának tartalmi szerkesztését.
• Közremûködik a weblap fejlesztésében.
• Szorgalmazza olyan írások, fotók, egyéb weblap tartalmak készítését, amelyek elõsegítik az egyesület tevékenységének internetes megjelenítését.
• Gondoskodik a weblap tartalom idõszerûségérõl.
• Kezeli az egyesület elektronikus postáját, az aktualitásokról informálja a vezetõséget.
• Kapcsolatot tart a civil szféra helyi szervezeteivel, részt vesz fórumaikon.
• Kapcsolatot tart az ország más gombász szervezeteivel.
• A weblappal kapcsolatos gazdasági és egyéb kérdésekben véleményez, tájékoztatást ad.

 

Az ügyviteli titkár:

• Gondoskodik a meghívók, értesítések elkészítésérõl és kiküldésérõl.
• Közremûködik az internetes weblap írásos- és fotó anyagainak közlésre való elõkészítésében.
• Közremûködik a más gombász szervezetekkel való kapcsolattartásban.
• Adminisztrációs tevékenységek ellátásával segíti az egyesület szerveinek és más tisztségviselõinek munkáját.

8. AZ EGYESÜLET ELLENÕRZÕ BIZOTTSÁGA

Az Ellenõrzõ Bizottságnak elnöke és két tagja van. A bizottság elnökét a közgyûlés által megválasztott tagok maguk közül választják. A tisztségek betöltésével és megszûnésével kapcsolatos kérdésekben az 5. pontban a tisztségviselõkre vonatkozóan megfogalmazottak az irányadóak.

Az Ellenõrzõ Bizottság évente legalább egyszer ellenõrzést végez, melynek megkezdése elõtt az elnököt értesíti. Feladata az egyesület, annak szervei és tisztségviselõi mûködése törvényességének, alapszabályszerûségének, vagyonkezelésének ellenõrzése. E körben ellenõrzi az egyesület pénz- és vagyonkezelését, a bizonylati fegyelmet, az éves mérleget és az alapjául szolgáló okmányokat is.

Az Ellenõrzõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a vezetõség ülésein, betekinthetnek az egyesület irataiba, tájékoztatást kérhetnek a vezetõségi tagoktól.

• Az Ellenõrzõ Bizottság hiányosság észlelése esetén annak súlyához mérten:
• Felhívja a tisztségviselõt a helyes eljárásra.
• Felhívja a vezetõséget állásfoglalásra és a hiba kijavítására.
• Rendkívüli közgyûlés összehívását indítványozza. Indítványozza a tisztségviselõ visszahívását, illetõleg ellene fegyelmi eljárás indítását.
• Hatósági intézkedés megfontolása érdekében megkeresi az egyesület tekintetében a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget.

Az Ellenõrzõ Bizottság köteles az egyesület intézkedésre jogosult vezetõ szervét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• A szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé.
• A vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet az Ellenõrzõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására az Ellenõrzõ Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenõrzõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Az Ellenõrzõ Bizottság tevékenységérõl jelentést tesz a közgyûlésnek. Az éves beszámolónak tartalmaznia kell az ellenõrzõ bizottság beszámolóját.

9. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS

Az egyesület képviseletére az elnök, vagy az elnök megbízása alapján a társelnök jogosult.
A bankszámla fölötti rendelkezésre az elnök a társelnökkel vagy a gazdasági titkárral együttesen jogosult.

10. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület pénzeszközeit pénzintézeten keresztül kezeli.

Az egyesület bevételei:

• Az államháztartás szerveitõl vagy más adományozótól közhasznú, az alapszabályban rögzített céljaira, vagy mûködési költségeinek fedezésére kapott támogatás.
• Közhasznú tevékenység végzésébõl származó bevétel.
• Az egyesület eszközeinek befektetésébõl származó bevétel.
• A rendes tagok által fizetett tagdíj.
• Pályázatokból származó bevétel.
• Egyéb bevételek.

Az egyesület nevében vagy javára az elnök írásbeli meghatalmazása alapján adomány gyûjthetõ. Az adománygyûjtés azonban nem járhat az adományozók, illetõleg más személyek zaklatásával, a személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az egyesület kiadásai:

Mûködési költségek.

• Az alapszabály szerinti tevékenység eredményes végzése érdekében szükséges kiadások.
• Az egyesület tevékenysége körében kiírt versenyek, pályázatok díjazása.
• Tisztség vagy megbízás eredményes ellátása érdekében felmerülõ költségek.
• Kiadványok költségei.
• Tárgyi jutalmak költségei.
• Társadalmi szervezetek, szövetségek tagdíja.
• Az egyesület számára szerzõdés alapján munkát végzõk díjazása.

Az egyesület kiadásait a vezetõség az indokok elbírálásával hagyja jóvá, az egyesület lehetõségeinek mértékéig.
A bevételeket és kiadásokat tételenként és jogcímenként kell nyilvántartani.
Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
Az egyesületi vagyont leltárban kell nyilvántartani.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztetõ hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés a legfelsõbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

• A számviteli beszámolót.
• A költségvetési támogatás felhasználását.
• A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást.
• A cél szerinti juttatások kimutatását.
• A központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét.
• A közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
• A közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

11. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

Az egyesület megszûnik, ha

• Feloszlását vagy más szervezettel való egyesülését a közgyûlés 2/3-os többséggel kimondja.
• Ha a bíróság az egyesületet jogerõsen feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapította.

Az egyesület vagyonáról megszûnés esetén a közgyûlés dönt.

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az egyesület szolgáltatásai nyilvánosak.

Az egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. Szolgáltatásainak igénybevehetõségérõl levélben, hirdetményben, az írott vagy elektronikus sajtó útján, illetõleg a nyilvánosság más eszközével tájékoztatja az érdekelteket.

Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetõk.

Egyes cél szerinti juttatásokat az egyesület pályázathoz köthet. A pályázati felhívást sajtó útján közzéteszi. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Ezen Alapszabályt az egyesület közgyûlése 2007. április 30.-án elfogadta. Az Alapszabály a bírósági elfogadással lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az egyesület korábbi alapszabálya teljes egészében hatályát veszti.

 

Miskolc, 2007. április 30.

 

Béres János sk.
elnök