MIGE
2024. március 28.
Gedeon, Johanna

Görömbölyi Ősz - 2005. 09.16-18.

(Szűcs Béla írása)

 

Meghívott kiállítóként vettünk részt a Görömbölyi Ősz rendezvény sorozaton. A rendezvények nagy száma és az ezeknek helyt adó Közösségi Ház adott nagysága miatt viszonylag kis kiállítási területet tudtak biztosítani számunkra, ehhez kellett alkalmazkodnunk. Ezen kívül, mivel a rendezvények elsősorban szórakozni vágyó laikusokat szolgáltak ki, a rendezők kérésére mi is inkább a dekoratívabb, nagyobb érdeklődést kiváltó gombafajok példányait igyekeztünk felkutatni.

Úgy látszik, minden kiállítás meghozza a maga kihívását. Jelen esetben éppen az idei rendkívül gazdag nyári gombaszezon végén, de még az őszi szezon igazi beindulása előtt voltunk. Szerencsére mindig akadnak később, illetve korábban megjelenő gombapéldányok, így helyt tudtunk állni. Még ritkább fajok is előkerültek, mint például a ráncos fenyőgomba, a pikkelyes tinóru, a száraz csigagomba, vagy a sárga érdestinóru. A kiállított 41 fajnál sokkal több nem is fért volna el.

Sikerült még néhány viseltesebb példányt kerítenünk a helyiek által potypinkának nevezett csoportos tuskógombából (a gyűrűs tuskógombát kései potypinkának nevezték), az ízletes vargányából, és már találtunk légyölő galócát, petrezselyemgombát is. Jó alkalom került rá, hogy ismételten megbeszéljük a látogatókkal a csoportos tuskógomba és a gyűrűs tuskógomba közötti különbségeket. Sokan keresték a szarvasgombákat, de sajnos még a jóval közönségesebb nagy őzlábgombából sem sikerült kiállítanunk. Szarvasgombát muszáj lesz ezután szereznünk, mert minden kiállításunkon ez az első faj, amire rákérdeznek!

A szép ízletes vargánya példány mellett az óriási pecsétviaszgombák és a köréjük rendezett gombakészítmények aratták a legnagyobb sikert. Ezek receptjeit célszerű lesz egy kis füzetben összeállítani, mert hát mi férfiak, ugye... A receptek nem mindegyikünknek erős oldala. Többen szerettek volna vásárolni a kiállított könyvekből is. Kóta Lajos faragott turistabotjait szintén sokan megcsodálták.

Látogatóink száma rendkívül nagy volt. Olykor nem is fért hozzá egyszerre mindenki az asztalokhoz. És igazán érdeklődő, saját élményeikről is szívesen beszélő emberekkel ismerkedhettünk meg. Örültek minden új információnak, de tudtak számunkra is érdekeset mondani. Aki végignézte a többi kiállítást, végül mind nálunk horgonyzott le. No és a gyerekek! Mindig nagy élmény a minden iránt érdeklődő fiatalok, olykor még csak kisiskolások kérdéseire válaszolni, vagy csak beszélgetni velük a gombákról.

Kedvenc látogatóm az óránkénti rendszerességgel megjelenő hosszúhajú kislány volt, aki minden hozzátartozóját rávette, hogy jöjjenek el. Amikor megkértük, hogy egy fotó erejéig mutasson rá valamelyik gombára, esze ágában sem volt. Olyan igazi primadonna pózba vágta magát, hogy dőltünk a nevetéstől. De kérdésünkre azt már ő is meg tudta mutatni, hogy melyik gombafajból szokott Anyuka levest főzni!

Városunk néhány prominens vezetőjét is felismertük látogatóink között. Az is előfordult, hogy csak amikor már az ajándékozásig is elmenő összebarátkozáson is túl voltunk, akkor derült ki, milyen illusztris vendégről van szó. Jó volt megtapasztalni, hogy civilben őket is mennyire érdekli a gombászat, és különösen a természet ritka értékeinek megőrzése. Persze minden beszélgetést azzal zártam, hogy jöjjenek el október 02-03.-án a Tudomány és Gazdaság Házában rendezett nagy kiállításunkra, ott aztán igazán dúskálhatnak majd az érdekességekben! Sokan megígérték. Remélem, viszontlátjuk egymást.

Benéztek időnként az ügyeleten kívüli egyesületi társaink is. Kiderült, hogy Béres János részt vett a sakkversenyen, utána jött át. Sajnáltam, hogy nem tudtam róla előre, megnéztem volna. Kecskés Béla a barátjával igazi motoros bőrszerkóban tette tiszteletét. Jót bolondoztunk, igazi bulifotókhoz is beálltak. És azonnal telefonáltak a család után, mert ami itt van, ezt látni kell! Szaniszlai Évike a kürtőskalács készítőkhöz hívogatott, a szabadtűzi, rézüstös, keverőfás igazi szilvalekvár főzést pedig mindegyikünk megnézte.

Gyarapodott azért a tévhit gyűjteményem is. Egy tizenéves kislány arra kérdezett rá, hogy valóban ehető-e minden szép gomba, és mérgező a csúnya? Hamar meggyőztem, hogy ez az esti mesék körében sem foglalna el előkelő helyet! Aztán megbeszéltünk pár dolgot a biztonságos gombafogyasztásról, különös tekintettel a hivatalos gombavizsgálatra. És persze biztattam, hogy október elején jöjjön el a kiállításunkra, ott a bőséges választékból végső bizonyossággal szolgálhatunk számára.

Tanulságos, élménydús napok voltak. Jó kezdete egy kiállításokban gazdag, remélhetőleg bőséges és szép gombaválasztékot felvonultató ősznek. És még talán időnk is lesz a néhány felfedezett hiányosságunk kijavítására.