Sziasztok!
A Miskolci Gombász Egyesület idén is, immár második alkalommal Fónagyságon tartotta a Szakmai Napokat. Július 6-a és 8-a között így ismét együtt tölthettünk egy kis időt az egyesületi tagok egy részével, valamint meghívott vendégeinkkel. Többségünk mindkét éjszakát a szálláson töltötte, de néhányan csak szombati néhány órára néztek be hozzánk. Összesen 45-en vettünk részt ezen az eseményen.
Péntek délután 13 óra magasságában érkeztünk meg Fónagyságra, hogy birtokba vegyük a szállás előtti területet, ahol idén is zajlott a regisztráció. Néhányan már ekkor is útnak indultak, hogy felfedezzék a környéket, és az első gombákat el is hozták a fajlistához. Egészen késő estig jöttek a hétvége résztvevői, akik szokás szerint a fennmaradó költségek térítése után megkaphatták a névjegykártyájukat. Idén minden jelenlévőnek kedveskedtünk egy-egy kézzel, decoupage technikával díszített textiltáskával. Az elkészítésben részt vett Juhász Tiborné Csilla, aki a kreatív délutánok-esték helyszínét is biztosította, Polák Jenőné Gizike, Szaniszlai Nagy Éva, Hartman Tünde, valamint jómagam is igyekeztem kivenni a részem. Nehéz volt a választás, látszott a gondterheltség az arcokon, hiszen alig akadt két egyforma darab.
Szóval szépen lassan, néha gyorsabban jöttek a résztvevők, gyűlt a csapat. Zenész tagtársunk, Csetényi Gábor már a délután folyamán nekikezdett a húrok pengetéséhez. Vacsora után folytatódott a dallamok áradata, mely közben az asztalt körülülve beszélgettünk a régebbi és újabb gombász ismerősökkel. Az este vége egy kis táncba torkollott, majd a házból kiszűrődő jóízű kacajok kíséretében ki kevéssel, ki sokkal éjfél után, de mindnyájan nyugovóra tértünk.
Szombat reggel voltak, akik az első napsugarakra keltek, másoknak ez nehezebben ment az elmúlt néhány óra megpróbáltatásai után. A reggelit követően az elmúlt évek gyakorlatát megismételve ismét több irányba indultak a túrák, kedve szerint mindenki ahhoz csatlakozott, amelyikhez szeretett volna. Az egyik ezek közül egy már bejáratott terep volt. Zubogyra több autóval érkeztünk, a rengeteg ismét elnyelte a gombászokat, s csak néha futottunk ismerős arcokba.
A terepről visszatérve már sorakoztak a szebbnél szebb és érdekesebbnél érdekesebb gombák a tálcákon. Egy része a szokásos gombaszépségversenyre várt, a nagyobb adag a határozásra, melyre a délután folyamán sor is került. A vacsora után és az előadások előtt jutott idő egy kis ünneplésre, Bojtosné Verácska ugyanis nemrég töltötte be 80. életévét. A vendégek is, és az egyesületünk is egy kis ajándékkal készült a tiszteletére.
A meglepetés után először Albert László előadását hallgattuk meg. A Magyar Mikológiai Társaság elnöke ezúttal a tinóruk lebilincselő világába vezetett be bennünket. Végigszaladtunk a különböző nemzetségeken, melyek egy része csak az elmúlt években került bevezetésre. Beszélt arról, hogy melyik nemzettségből hány faj él Európában, hazánkban, s hány a többi kontinensen. Színes előadása során olyan fajokat is megcsodálhattunk, melyekkel csak Afrikában, Észak-Amerikában, vagy éppen Japánban találkozhatnánk.
Másodikként egyesületi tagunk, Szilvásy Edit kapott szót, aki a Forrás-völgy gombavilágát kutatja évek óta, különös tekintettel azokra az apró gombákra, melyek mellett sokan elmennek. Két nagy "csodahalomról", kidőlt, korhadó fákról is beszélt, amelyeken a kincsek zömét megtalálhatja az avatott szem. Képes beszámolójában említést tett a területen található védett fajokról is.
Harmadik előadónk Dima Bálint volt, aki a gombavilággal kapcsolatos DNS-vizsgálatok legújabb eredményeit ismertette, ezek közül is azokról a gombákról beszélt, melyeket tavaly ősz óta vontak vizsgálat alá. Például szó esett arról, hogy a kenyérgomba sem egyszerű eset, a fajkomplexbe három faj tartozik. De megkaptuk a választ arra is, hogy egyes cseh kucsmagombák miért nagyobbak sokkal, mint társaik. Személyes megjegyzés: szép új világ jön a vizsgálatokkal, csak győzzük követni és megjegyezni...
Az előadásokat követően a már megszokott szabadtéren folytatódott a hétvége programja. Kihirdetésre kerültek a gombaszépségverseny nyertesei. A zsűri elnöke Boros Lajos volt, ő osztotta meg a nagyérdeművel, hogy kik is kapják meg a hat értékes díjat. Ezeket a kerámiákat tagtársunk, Szamosiné Magyar Éva készítette. A fődíjat Bognár Bertilla vihette el közönséges petrezselyemgombájával. Az eredményhirdetést követően volt zeneszó és tánc, és a hagyományoknak megfelelően közös énekléssel is múlattuk az időt.
Hamar eljött a vasárnap reggel. A reggelit követően Albert László és Dima Bálint beszélt az összegyűjtött gombákról. Jövőre érdemes lenne felvenni mindazt, amit elmondanak az ismertetőkor. Ügyesek voltunk, a hétvége során mintegy 170 faj került meghatározásra, ezekről nem lehet röviden beszélni akkor sem, ha csak egy-két lényeges információ hangzik el egy-egy fajról.
Lassan eljött a búcsú ideje. Voltak, akik egyből haza indultak, mások még kilátogattak a terepre.
Köszönjük mindenkinek, egyesületi tagoknak és vendégeknek egyaránt, hogy jelen voltak, emelték a rendezvény fényét, és segítették munkánkat! Reméljük, hogy minden résztvevő jól érezte magát! És azt is, hogy jövőre ismét ilyen szép számmal jelenhetünk meg az akkor már jubiláló, X. MIGE Szakmai Napokon!
Üdv:
Hörcsik Dia
Szakmai kiegészítés
Összejöveteleink szokásos időpontja körül szinte már törvényszerűen vége a nyár eleji terméshullámoknak és még nem kezdődik el a következő - idén sem volt másként. Azzal vigasztalódtunk, hogy ilyenkor viszont előjönnek a máskor ritkább, meleg- és szárazságtűrő fajok. Idén összesen 169 faj példányait sikerült azonosítani - volt már ettől rosszabb is!
Kiértékelve a gyűjtött fajok listáját, rendszertani csoportosítás szerint a galambgombák 30, és a tinórufélék 29 faja jelentette a legtöbbet.
Rögtön az első napon, péntek délután előkerült a környékről egy málnavörös tinóru (Chalciporus rubinus). Ez a tíz éve még ritkaságnak számító gomba mintha országosan egyre gyakrabban kerülne kiállításra - vagy egyre jobban megismerjük. Céklatinóruból viszont kizárólag hamisat (Neoboletus xanthopus) találtunk, Zubogy erdeinek jellegzetességeként.
Galambgombáink közül nálunk másodszor került meghatározásra a meglehetősen ritka Russula sericatula (VL2).
A galócafélék 12 gyűjtött fajából számunkra újdonságot jelentett a mogyoróbarna galóca (Amanita beckeri) fellelése. Erdeink jellegzetes fajaként viszont nem okozott meglepetést a másfelé talán nem annyira ismert fésűsperemű galóca (Amanita eliae) jelenléte.
Említést érdemel még a nálunk újdonság, de másfelé is nagyon ritka olajszürke őzlábgoma (Lepiota forquignonii) (VL2) előkerülése és a Fedor Ica által utólag meghatározott korai kígyógomba (Mycena abramsii) megismerése.
A védett fajok közül idén csak a gyökeres álpereszke (Pogonoloma macrocephalum) és a kivédhetetlen olaszgomba (Polyporus tuberaster) egy-egy példánya esett áldozatul a bemutatási vágynak. Egyszer csak megismeri őket is mindenki.
Köszönjük valamennyi vendégünknek a rendezvény sikeres megtartásában való közreműködést, tagjainknak a kitartó és ötletes előkészítő és lebonyolító munkát. A következő év kiemelkedő lesz számunkra: a jubileumi X. Szakmai Nap megrendezésén túl egyesületünk megalakulásának 30. évfordulóját is ünnepeljük majd. Reméljük, ismét barátaink körében eredhetünk gombáink nyomába.
Szűcs Béla